2009. június 19., péntek

Valami véget ért, valami fáj...

Rendben. Az elmúlt időszakban nem írtam. Mert egyszerűen képtelen voltam rá. Még most sem hevertem ki teljesen az elmúlt hetek sokkjait, viszont már most kezdem magam sokkal erősebbnek érezni. Az élet pedig kárpotól, bőven. Sok mindent láttam, sok mindent megismertem, s rengeteg új tapasztalattal lettem gazdagabb. Most már pontosan tudom, hogy mit szeretnék, mire várhatok és mégis mit kaphatok meg az élettől. Az utamat pedig folytatom. Emiatt nem fogom feladni az álmaimat, miszerint egyszer gyönyörű, esküvői ruhában fogok állni az oltár előtt, rengeteg lolita ruhám lesz, s, hogy ha jövőre végeztem az iskolával szeptembertől a Sugar Shop!-ban fogok dolgozni. Mert ennek így kell lennie. Elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy folytassam. Valami jobb, valami emberibb legyek. Ennek első lépése pedig az elengedés... S a graffiti olvasgatás, a rengeteg csoki (mert a lelkibánatra elfogyasztott szénhidrát nem számít), s Edward mindig itt vannak nekem és segítenek. 

Nincsenek megjegyzések: