Ez a blog azért van, hogy leírjam a sérelmeimet, ugye? XD Nem mintha lennének. A hétfőket alapból utálom, amikor pedig a suliban van gyakorlat, azt meg végképp. A Zserbóban már tudom mire számíthatok, ha bemegyek. XD Viszont ma reggel is bementem a suliba és kihúztam a hatból a legnehezebb tételt, amit csak lehetett. Ilyen az én szerencsém. XD A tételben a Piramis szelet volt és a Rákóczi túrós. A Rákóczi túróssal ment minden, mint a karikacsapás, na jó pár kis hibát kivéve (elfojt megint a túróm (a túróba XD mindig megszívom), nem készítettem normális wind habot, pedig tudom, hogy kell! XD), de a piramis szelet, hát az valami katasztrófa. Én megmondtam, hogy nem tudom átlósan felvágni. De a tanár azt mondta, hogy 3.-os vagyok. Hát miután természetesen nem sikerült még én lettem leszúrva, hogy dehát ő EGYSZER megmutatta. Igen, és nekem onnantól kezdve már tudnom kéne valamit átlósan felvágni. Még egyenesen sem tudok felvágni semmit, nemhogy átlósan. XD Mert én biztos valami szuperizé vagyok, aki egy megmutatásból már tökéletesen vágja, hogy mit hogyan kell. Pedig ahhoz képest, hogy ratyi lett a doboslapom és életemben elöszőr csináltam ilyesmit, egészen jó volt, egészen addig a részig, amíg átlósan kellett felvágni. Mert, hogy utána puncskocka lett szegényből. Még meg is sírattam, pedig én aztán ritkán akadok ki. Nem tudom mi van velem, talán a közelgő vizsga teszi... Baromira be vagyok parázva. Pedig ez is csak a szerencsén múlik. :S
Aztán mérgemben elmentem a Feri húsvéti ajándékáért, elmentem Skelli&Ichi közös denevérjéért: Alucardért. :) Aztán Anyu felhívott és mondta, hogy a fényképezőgépemnek semmi baja, csak valószínűleg az elemek romlottak el. Szóval újra fényképezhetek normálisan. xD
S már csak 3 nap és láthatom a Szerelmemet! ^^