Sixmith, minden reggel megmászom a skótemlékmű lépcsőit, és minden világossá válik,
Bárcsak megmutathatnám Neked ezt a ragyogást.
Ne aggódj, minden rendben van.
Minden átkozottul, tökéletesen rendben van.
Most már értem, hogy a határ, a zaj és a hang között csupán konvenció.
Minden korlát egy elfogadott szabály, ami arra vár, hogy átlépjenek rajta.
De csak akkor léphetünk át bármilyen határt, ha előbb felfogjuk, hogy azt tesszük.
Az ilyen pillanatokban éppoly tisztán hallom a Te szívverésedet, mint a sajátomat, és tudom, hogy az elszakítottságunk csak illúzió.
Az életem messze túl nő az én korlátaimon.
1 megjegyzés:
Imádom.
Megjegyzés küldése