2014. október 3., péntek

Rég írtam...

Ez a hét nagyon jó volt, egy csomó minden történt velem. Szorgosan járok dolgozni és mellette még arra is jut időm, hogy délelőttönként összeüljünk Talyval. Múlthéten három szabadnapom volt, péntek este elmentünk megvenni a Fantasy Life-ot és azza is játsszunk most, de közben meg egy csomó tanulnivalóm van, és izgulok a Valutapénztáros vizsga miatt. De közben meg eszembe jutott, hogy még egyszer neki futok a Hívj be! című nagyszerű vámpírsztorinak, mert anno beletört a bicskám, és nem sikerült végig olvasnom. Most az elejéről kezdtem és nagyon tetszik. A végefele befognak durvulni a dolgok, de nem baj, kibírom és most végigolvasom.

Ezen a héten újrahúztuk Talyval Willt, kétszer is, de még mindig laza. Azt hiszem nem tud szoros maradni, de nem baj, én rongybabának is nagyon szeretem. Valójában rá kellett jönnöm, hogy mindegyik lányomat nagyon szeretem, mert egy darabig konkrétan rájuk sem tudtam nézni. Szegény Dorothy például hetekig ott porosodott a szekrény tetején, Will meg szét volt szedve. Bonbont rejtegetem, meg amúgy sem volt kedvem foglalkozni vele, ezért bedugtam a ruháim közé a fiókba. Aztán átmentem ugye Talyhoz egyik nap, hogy újra húzzuk Willt, és ott hagytam mind a három lányomat. Már amikor kiléptem az ajtón akkor is elfogott valami rossz érzés, valami olyasmi, hogy mégis milyen anya vagyok én, hogy ott hagyom őket másnál, még akkor is, ha Ayuval meg Yue-val lehetnek közben. Taly rápróbált Dorothyra egy fekete parókát, foglalkozott velük, én meg csütörtökön visszamentem és szó szerint bekattantak az anyai ösztöneim. Taly felajánlotta ugyan, hogy még vigyáz egy kicsit rájuk, de hiányoztak, ezért elhoztam őket. Most elkezdtem foglalkozni velük újra, Dorothyt jobban szeretem fekete hajjal, mint valaha. Nagyon egymásra találtak Ayuval, aminek örülök, mert Ayu is boldogabbnak tűnik attól, hogy Dorothy vele lehet és ez fordítva is igaz, mindkét lány csak úgy ragyog. Közben ma fotóztunk és eszembe jutott, hogy Will most lesz egy éves. Kellene neki valami ajcsi... Ha úgy marad még pénzem akkor kap egy vagy több ruhát ajándékba, de közben pedig a jövendőbeli lányomnak is meg kellene vennem a zoknit, meg a bugyit, amik alapdarabok. Olyan régen nem írtam blogot, hogy nem is említettem még, hogy nem bírtam magammal és az akció lejárta előtt két nappal befizettem Alicenál 30%-ot egy új cég a Legend Doll egyik YOSD-re. Nagyon aranyos kislány és Dorothynak szerettem volna egy pajtást, de nekem nem lesz több babám. Még Kiara meg Momiji megkapja a testét, mert megérdemlik és azt hiszem ennyivel le is tudtam a családalapítást. Két év alatt hat baba és nem tudom tartani a tempót, se pénzben, sem máshogy. Arról nem is beszélve, hogy vannak hullámvölgyeim, amikor semmi kedvem a babáimmal foglalkozni, s ilyenkor mindig másikuk vídit fel.

Ezen a héten érkezett a Pixibox szülinapi kiadása. Megkérdeztem Liát, hogy szeretne e, és végül is igen, meg én is, úgyhogy mindkettőnknek lesz pixiboxa. :3 Szerdán korábban bejöttem, hogy gyorsan tudjak venni magunknak és sikerült is, elég gyors voltam, de konkrétan 15 perc alatt el is fogyott a bővített számú dobozka. A minap éppen azt fejtegettem a Gergőnek, hogy az ember azt hinné, hogy a Pixibox milyen aranyos dolog, meglepetés csomag lányoknak, igazán cuki. De nem, mert ez valójában egy véres leszámolás terepe, ahol a nők egymást tapossák és ölik azért, hogy megkaparintsanak egyet. Ez nem egyedi dolog, a nők évezredek óta vetélkednek egymással és utána szeretik megosztani a nagy világgal, hogy ők győztek. Attól tartok, hogy bennem is megvan a mindenféle után vágyni és szerezni akarás, túlságosan is, így aztán azon leszek, hogy mostantól visszafogjak a költségeimen egy keveset. Egy év múlva össze szeretnénk költözködni és sok pénz fog kelleni, hogy berendezzük a lakást, eltudjuk tartani magunkat. Munkát kell találnom, hogy minden hónapban fizetni tudjuk a számlákat meg ilyesmi, ezért nem adhatom fel, mert tényleg szeretném az életemet a Gergővel leélni a saját kis vackunkban.

Valójában sokat gondolkoztam a héten, magamban sok mindent boncolgatok, fejtegetek, és mindent le kellene írnom, mert néha vannak jó témáim is...

Nincsenek megjegyzések: