Rád a fények másképp hullnak
írta: Budai János
nem tudom mikor találkoztunk
utoljára
nem tudom miről beszélgettünk
talán hogy majd összejövünk
nem sokára
és jót nevetünk
az élet fonákságának kárára -
nem tudtam hogy egy pillanatra
ha Isten elengedi kezünk
meghalunk...
többé nem láthatlak
többé nem lehetsz velünk
telefonon hiába hívlak
nem veszed föl
nincs már szívedben helyünk
más világban vagy
amit mi még nem ismerhetünk
gondolsz - e ránk - ki tudja -
ahogy mi Rád emlékezünk -
őrület hogy nem vagy itt
s hogy mi Veled nem lehetünk
két szememből a Te könnyeid csorognak
elkísérsz míg élhetünk
Rád a fények másképp hullnak
a sötétség minket sirat
vigyáznak majd ránk a múltak
felejteni nem tudunk
mindig szeretni fogunk
a mindenen innen
s ha a mindenen
túljutunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése