2010. november 21., vasárnap

Tabáni István - Száz

Száz

Száz

A képen, ahogy áll
A háttérben a tóval
Ajkán fagyott szóval
Szelíden néz

Mennyi vad vihar
Mennyi kínzó árnyék
Másnál hogy találnék menedéket, ha majd,

Közénk feszül a végtelen látóhatár
Egy percre úgy tűnik, győz az enyészet
Aztán feltűnik mégis a jól ismert arc s feledem az egészet

Mi némán szeretünk
Rég vállvetve megyünk
Száz esély
Száz viszály
Mindegy mi vár még ránk
Mert egymásban hiszünk
Ha újra születünk
Száz bűn után
Száz év után
Mindig ő lesz az aki vár

Mindig vigyáz rám
Száz halál
Száz remény
Csak egy vigasz a végén;
Hogy egymásra lelünk
Ha néha elveszünk
Száz könny után
Száz csók után
Újra Ő lesz az aki vár

Régen les miránk
E kiábrándult korban
Álcázva a porban
Egy irigy világ
Közénk feszül a végtelen látóhatár
Újra úgy tűnik győz az enyészet
Aztán feltűnik mégis a jól ismert arc s feledem az egészet

(Ő lesz, aki vár...)

Nincsenek megjegyzések: