Tegnap és mai napi teendők :D

A zöldteás süti - egész finom volt. :D

Az új étlap. :D

A tegnapi napom enyhén szólva rémes volt, legalábbis az első fele. Elmentem a próbanapra a cukrászdába, de nem tudok tortát vágni. T_T S különben is úgy érzem, hogy nagyon kezdő vagyok még hozzá. Így aztán nem tudom... Hogy felvettek e. Persze azt mondták, hogy értesítenek a jövőhéten, de ez biztosan azt jelenti, hogy találnak nálam jobbat is. T_T Elvégre 20.-a óta keresgélnek. Természetesen islert, kókuszgolyót meg ilyen apróságokat tudok készíteni, de lehet, hogy ez nem elég. :S Különben is heti hat napot kellene dolgozni és napi 10 órát és azért ez durva. Hogy én miért cukrásznak mentem azon máig is sokat gondolkodok. No meg azon, hogy vajon a fentieknek mik a szándékai velem. Mert lássuk be, hogy akkora tehetségem nincsen semmihez. :S Szóval nem tudom mi lesz velem. Kíváncsian várom, hova fogok jutni. XD

Négy órakor kiléptem a cukrászádból és elindultam nagy búskomoroan az Oktogon felé. Ahol találkoztam Liani-val. Útközben már megint megcsodáltam a Lukács cukrászda gyönyörűséges kirakatát. Ilyen nagy helyen szerettem volna mindig is dolgozni. Valami igazán híres helyen. De ez még várat magára. :D Úgy döntöttünk, hogy a SugarShop-ba megyünk végül, miután Kishi nem tudott jönni, mert beteg. T_T De a SugarShop engem mindig felvidít, így aztán afelé vettük az irányt. Elöszőr körbenéztünk a rengeteg cuki dolog között, aztán a sütiket bambultuk egy jó negyed órán keresztül. :D

Majd felmentünk és kaptunk étlapot, amiből sikerült kiválasztanom a két cuccot, ami nincs. :D Nevezetesen egy színes eklerfánkot szerettem volna, illetve egy Sakura nevezetű pohárkrémet. De végül is a zöldteás sütemény mellett kötöttem ki. Meg kértem egy üveg Almdudlert. :D Az Almdudler tényleg nagyon finom. (L) Úgyhogy meg is kérem majd a Ferit, hogy hazafele vegyen nekem néhány üveggel. :D 

Szegény pincérsrác többször is odajött, hogy választottunk e már, de persze nem sikerült, mivel túlságosan elvoltunk merülve az étlap kínálatában. XD Annyira vicces a pincérfiúkon az a ruha, olyan enyhén szólva "buzis". :D Mindig röhögőgörcsöt kapok ha rájuk nézek. XD Ez a srác is kifejezetten olyan volt, mintha valami nem stimmelne vele. :D Folyton mosolygott erre én meg is jegyeztem Liani-nak, hogy: "Most meg miért mosolyog? Inkább nézzen hülyén." XD Meg olyat is elvetettem, hogy: "Mégis mitől ragyog? Olyan jó itt a fizetés?" :D Egyszer valószínűleg valamelyik intésemet intésnek nézhette és oda állt tiszta szolgálatkészen, hogy mit szeretnék. Én meg totál zavarba jöttem és elkezdtem integetni, hogy nem, én nem integettem. XD Szóval vicces volt. Lia még a nevét is le leste a névtábláról, Norbert-nek hívják, úgyhogy lehet, hogy mind a ketten írunk neki egy sztorit. :D Minden pincért ki kellene tüntetni a bizalmunkkal. :D Bár nem hiszem, hogy ők ennek ennyire örülnének. XD

Aztán nagy problémásan fizettünk, még megmutattam Liani-nak a mosdót. XD Majd lementünk és újra körbenéztünk, amikor meg akadt a szemem a fennt látható LOVE nyuszin. :D Naná, hogy meg kellett vennem még akkor is ha pénzügyi helyzetem nem éppen túl rózsás. :D Szóval most ott tapadózik az ablaküvegemen és még nem esett le. *lekopog* Éljen! :D

Mára a nagyszabású terveim: összeszedem a faleveleket. :D Kifúratom Apuval végre a Tutu lábát, meg a tartóját, hogy végre normálisan össze legyen rakva és berakhassam a vitrinbe és megnézhessem mit kellene még vele csinálnom. :D Aztán olvasom a Vázlatokat, amit Liani adott kölcsön. Köszi! (L) Aztááán megnézem végre a Vámpír, a vérfarkas és a szellem első évadjának utolsó epizódját, mert tök izgi. Lehet, hogy még a nyulat is kitakarítom. :D Meg rendbe hozom az ablakpárkányt. :D Ööö... Más dolgom azt hiszem ma nincs. :D