Boldog Új Évet kívánok mindazoknak akik megfordulnak a blogomon! ^^

Néhány fontos monumentum a 2014-es évemből:

• megtettem a lépést, amit lassan már egy éve tervezgettem,
• menyasszony lettem, ami miatt hihetetlenül boldog vagyok,
• megérkezett Dorothy, Bonbon, és Sachiko, ezenkívül a grail dollom, Blain és Momiji is velünk van :3,
• sok kedves emberrel ismerkedtem meg :3,
• nem jut eszembe más, pedig még biztosan egy csomó nagy dolog volt. :D

 Amit 2015-ben szeretnék, nem fogadalom, mert azokat úgy sem tartom be:

• karakterben elkészíteni az egyik nagy projectemet, amihez már a baba is ki van szemelve és valószínűleg két hónap múlva hazahozom,
• decemberig megszabadulni legalább 20 kiló súlyfeleslegtől, de ha lehet akkor inkább 25-től,
• összeköltözni a Gergővel :3,
• megvenni Akoyát,
• megfelelő munkahelyet találni, 
• belekezdeni a saját kis vállalkozásomba.

2014 Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :3

Így utólag is Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek és Boldog Új Évet! ^^

Nya, ez a Karácsony is elmúlt. ^^ Egész jó volt, azt a két napot leszámítva, amit külön kellett töltenünk. :( 

24.-én itthon voltam természetesen, próbáltam filmet nézni Anyuékkal, de nem sokra mentem vele. XD De ettünk halászlevet, meg finom harcsa pörköltet túrós csuszával.

Meg szaloncukrot. :3 Múltkor beszabadultunk a Gergővel a Bonbonettibe és összeválogattunk egy csomó mindent. XD

A lányok is karácsonyoztak. :)

 A Gergő Nagyijától kaptam egy ilyen nagyon cuki lolimasnit. :) Ő készítette, annyira ügyes! =^.^=

Rólunk most nem készültek digitálisan képek, csak Hurby-vel, azokat pedig beragasztgattam a fényképalbumomba. ^^

Random kifakadás

A Gergő meggyógyította a lábamat. *_* Péntek este már úgy voltam, hogy inkább elmegyek az ügyeletre és csináljanak velem amit akarnak, annyira fájt. De a Gergő vett nekem paradicsomot, meg subwayes szendvicset, meg bekötözte a lábujjam és most sokkal, de sokkal jobban van. Na jó, azért még nem tökéletes. De alakul.

Most sokkal égetőbb problémákkal kell szembenéznem. Például azzal, hogy MIÉRT LŐTTÉK LE A SELFIET? T_______________________________________________T Mikor Takiékkal találkoztunk, akkor mondta Oldern, hogy csak egy évada lesz, ami engem rettentően idegesít, mivel, hogy soha nem tudom meg, hogy hogyan jön össze Henry és Eliza. T_________________T Az élet igazságtalan. Ugyanígy soha nem tudom meg azt, hogy Carrie barátnője, akinek nem tudom a nevét, végül összeházasodik e a katona pasival és különben is, mi lesz Carrie-vel, hogyan végzi el az egyetemet és találja meg Charlotte-t, meg a többieket? Olyan idegesítő, hogy ha elkezdenek valamit azt nem fejezik be. T_______________________________T Arról nem is beszélve, hogy a How to get away with murder-nek sem jön ki új része, de én látni akarom!!!!!!!!!!!!!! T_______________T Az élet rettenetes problémái.

Amúgy már megint fogalmam sincs miért kezdtem el írni............ De ezt ráfogom arra, hogy kitartóan szenillis vagyok. :D

Tegnap a kezembe akadt a fényképezőgép és ilyenkor olyan vagyok, mint egy őrült és kategórikusan mindent lefotózok. Mellesleg sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanom a lolis-sminkes blogomra, de mindig csak ide írogatok. T______________________T

Na nem baj, majd jövök képekkel ha hazaértem, csak előbb az idegeire megyek az embereknek a tamagotchim csipogásával. :D

Összevegyülve

Begyulladt a lábujjam. T_T Nem tudom, hogyan történt, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy nagyon fáj, este már csupa piros volt. T_T Fogalmam sincs hogyan fogom ezt a rettenetet áthídalni, egyenlőre mindenféle otthoni praktikával próbálkozok (paradicsom, tetran kenőcs, fenistil :D), aztán ha nem sikerül akkor mehetek a sebészetre. De én nem akarooook. T_T Miért pont mindig karácsony előtt történnek ezek a dolgok? Olyan kibaszás... T.T A fenistillel kenegettem, egy-két óráig azt is hittem, hogy elfog múlni, de sajnos nem jött össze. A tetran egyenlőre nem fejtett ki rajta semmilyen hatást, a paradicsomot meg ma éjjel fogom megpróbálni alapos fertőtlenítés után, hátha.... Soha nem volt még ilyenem és őszintén bíztam benne, hogy hátralévő életemben is elfog kerülni ez a balsors. Drukkoljatok, hogy rendbe jöjjek. :D

De viszont egy csomó jó dolog is történt velem. :D Azt hiszem. :D Tényleg, megérkezett a picúr, nem is írtam még ide, de majd rakok be róla képeket ha megjön a csoda cuki kabátkája, meg a leggingse, festése egyenlőre még nincs, és saját szeme se, de ideglenesen megkapta a barnát, mindenki azt kapja meg először. :D Megkapta Will göndör haját, ami Willnek nem állt jól, de neki igen. Mellesleg a Sachiko nevet kapta végül, mily meglepő. :D Nem tudom, hogy a haját lecserélem e, de a szemét mindenképpen. Nagyon aranyos lesz, ha egyben lesz ő is, mindenesetre az első szett ruhácskája már megvan. :)

Aztán maa taliztam Talyval. Járkáltunk mindenfelé, bementünk valami adományboltba, ahol nézelődtem, nézelődtem, egyszer csak hopp, MAGUS Summarium... Nem ez kellett a Gergőnek...? Gyorsan fel is hívtam, hogy megkérdezzem, érdemes e megvenni. Nem volt meg, úgyhogy megvettem. 1996-os, első példány és ahhoz képest elég jó állapotban van, ráadásul csak 1500 Ft volt... és a neten egy eladó példányt sem találtam belőle... Érdekes, hogy mindenféle random dolgot látok meg az ilyesmi látogatások alkalmával. :D

Aztán felültünk a trolira és elmentünk a postára, hogy átvegyük Nantan parókáját. Elég fura, kék, de nem olyan rossz. A buszon a mangákról beszélgettünk éppen és a velünk szemben ülő férfi megkérdezte, hogy hány mangát veszünk átlagosan havonta, és melyik kiadótól, és megyünk e a hétvégi animeconra, aztán elköszönt és leszállt... Fura.

Szerdán Démonnal járkáltam két órácskát, voltunk a Bonbonettiben, meg a SugarShopban is. A SugarShop új kollekciója aranyos, tetszett. Nem tudtam eldönteni, hogy mit válasszak, de aztán megláttam a rózsaszín dodgemet, amiben vattacukor mousse volt és úgy nézett ki, mint akit telibe fosott egy csillámpóni. XD De nagyon finom volt. :D

Tegnap szabadságot vettem ki, mert úgy volt, hogy Haruval megyünk ázsiázni, de nem jött össze sajnos, sebaj, majd legközelebb. :) Aztán elmentem ajándékokat kajtatni a jónépnek. Az első boltban úgy éreztem magamat, mint az animékben a kicsik, akiket felkap a tömeg és magával visz, bementem, elkapott a tömeg és jóformán csak áramlatban tudtam haladni. XD
Aztán a Westendben be akartam menni a Kreatív boltba, de annyian voltak, mint a röszmeteg, szóval oda sem mentem be. Érdekes, hogy karácsonykor az emberek mindig kibaszott kreatívak lesznek és megszállják a hobbi boltokat.
A harmadik emeleten már nem volt senki, ezért az ápiszba bementem. XD Mutogatom a fiatal biztonsági őr srácnak a csomagolópapírom, hogy be akarom vinni, a következő párbeszéd zajlott le köztünk:
- Van egy csomagolópapírom, bevihetem?
- Hova?
- Hát ide, az ápiszba.
- Miért, honnan van?
- A kínaiból.
... hosszú meredt szünet, farkasszem nézés...
- Tudod, megszoktam mutatni, mielőtt bemegyek valahova, hogy...
- Ja, tényleg, vidd csak be, úgy sem csipog. XD
Nem tudtam eldönteni, hogy ennyire bamba, vagy csak nagyon fáradt volt...

Aztán taliztam a Gergővel, akivel elmentünk először az IPON-ba felszedni valamit, aztán pedig a Tesco felé vettük az irányt. Mert volt ott valami, amit nagyon szerettem volna. :D Nevezetesen a BANDAI új tamagotchija, a Tamagotchi Friends, wiiiii~
Szóval bementünk, kerestük, és már azt hittem nem találjuk meg, amikor a Gergő megszólalt, hogy: nézd csak, mit találtam, és lekapta nekem azt a rózsaszínt amit szerettem volna. S azt mondta, megvehetjük, és én annyira boldog vagyok. :D Bár még nem sikerült se kibontanom, se kipróbálnom, mert a Gergővel együtt akartam, de szegénykém bedőlt az ágyba és azzal a lendülettel el is aludt. Én nem tudok aludni a lábujjam miatt, ezért még csomagoltam és netezgettem.
Szóval a Tescoban mindent jó alaposan megnéztünk, szereztem színezőkét, amit tavaly nem sikerült, cup mérőt, amit már ezer éve akartam, és még egy hóemberes szilikonlapát, és két pohár is becsúszott. Lassan már teherautóval vihetjük majd a bögréket és poharakat, amiket összeszedtünk. :D

Aztán elsétáltunk az örsre, meg útba ejtettünk ezt azt, majd ott be a Rossmann-ba. Ott beszereztük amit kellett, meg még plusz cuccokat is. De jóóó. XD Van két hercegnős díszem a fenyőfára. :3

Mostanában rákattantam a Subwayes szendvicsekre. Sosem értettem, hogy mi olyan jó benne, meg fúúú, szendvics, kell a fenének, inkább a hamburger. :D Aztán egyszer bementem és wííí, megkóstoltam a mexikói fajitas szendvicset és azóta függő vagyok. Ma megint bementem és vettem egy teriyakis szendvicset, mert arra már ezer éve fenem a fogamat. És jóllakok tőle. S utána nem akarom este tízkor felfalni a hűtőt. Jövőhéten el is megyek és veszek estére magamnak shakeket és azokat fogom burger king és meki helyett inni. :D

Holnap nem megyünk Pokémon TCG-ni, csak lolitalira, de arra se nagyon hiszem, hogy ki tudok öltözni ilyen állapotban. :( Csak elviszem az ajcsikat, beszélgetünk kicsit, aztán eljövünk szerintem, mindig rosszkor történnek ezek a dolgok. T_T

Már csak 11 nap.

Az életem romokban hever... T_T

Nem is tudom hogyan élhettem eddig e nélkül :D

Hazajön a bébim :D

Megjegyzem csak nyafognom kellett tegnap, mert már jön is haza a kislányom és kívánságaim szerint elviekben velem karácsonyozik. :3 Már november 20.-a óta utazik felém, csak Alice elfelejtett írni és ebből lett a kavarodás. ^^" Még szerencse, hogy ráírtam. Ma egész út alatt azt énekeltem, hogy Hazajön a bébim. :D A csomagkövetőt is sikerült beüzemelnem, ugyan semmi érdemi információ nincsen rajta, csak annyi, hogy a csomag elosztóba került november 25.-én, szerintem már csak akkor fogok hallani róla ha az országban lesz, vagy a kezemben, szurkoljatook, már nagyon várom haza. :3
Leghamarabb 20, legkésőbb 40 napon belül itt lesz, legyeeen itt. A nevét kitartóan nem tudom, de nagyon szeretném már fogdosni. :D Parókája meg szeme ugyan még nincs, de addig is megkapja Will göndörke haját és kaphat valami random szemet is, nem bánom. :) Festése is csak jövőre lesz szerintem.

Ma bementem a Rossmannba, hátha van a KőKiben is Rival de Loopos állvány, de nem volt, ezért hétvégén mehetek be az Árkádosba, amit annyira utálok, mert rengeteg az ember. XD De azért nem távoztam üres kézzel, velem jött egy Adidas Fizzy Energy parfüm, és egy Synergenes cuki, illatos és hatásos kézkrém. :) Ezt szeretem a legjobban, már harmadszorra veszem újra. Ez meg az Anaconda.

A Klári nénitől kaptam egy képeslapot névnapomra, kicsit hamar jött, csütörtökön lesz, egy cica van rajta és nagyon cuki. :3 Ennek örömére írtam is neki gyorsan kézzel egy levelet. :3 S holnap feladom csigapostával. :D Zeruda nevezi így a sima postát, szerintem aranyos. Erről jut eszembe, megkértem Zerudát, hogy írjon nekem e-mailt, mert levelezni szeretnék vele, kíváncsi vagyok sikerül e. :S

Azt hiszem hivatalosan is elkattintgattam a képeimet. :D Tudom, tudom azt mondtam, hogy nem fogok kattingatni, mint egy hülyegyerek, de ha egyszer annyira jó. :D Imádom, ahogy előjön a fénykép, aztán pedig lassan előbukkan. Még van hátra 5 db, az egyiket este el akarom lőni, maradt 4, sok pénzemet el fogja vinni ez a hobbi. EZ IS. Deee nem bánom, imádom Hurby-t~

Ja igen, és enyém lett a süti pecsételő, ma el is indult hozzám, szerintem péntekig megkapom. :3 Weeee~

Még 22 nap.

Karácsonyi készülődés

Decembeeer~ A kedvenc hónapom az évben. :3 Alapvetően olyan típus vagyok, aki imádja a nagy felhajtást, mint Pinky Pie. :D Ugyan az üzletekben tolongó rengeteg embertől kikészülök, de maga a karácsony, az ajándékok, az adás-kapás, a fények, a meleg pulóverek tetszenek. :3


S még valami amitől rosszul leszek, a sablonos karácsonyi számok. Amik nem elég, hogy sablonosak, de minden évben unalomig játsszák őket. Amikor a sparban dolgoztam minden évben vagy százötvenszer meghallgattam a Jingle Bellst péládul és a végére már totál kikészültem tőle. Azóta is utálom. Ezért most ezt a számot hallgatom és nekem tökéletesen megfelel majd ha karácsonykor is ez megy. :D

Az idei ajándékaim megvannak (a legfontosaaabb :D), még egy övet és két meleg papucsot kellene beszereznem. Meg szeretnék egy hajvágást. Festést is, de abban még nem vagyok biztos. A DiamondDeal-en szoktam nézelődni, vannak jó ajánlatok, de még nem volt merszem egyet sem kipróbálni, talán majd most. :D A körmeimet megtudom csinálni magamnak is. A karácsonyi lolitalira a ruhám bekészítve, parókát kértem kölcsön Liától, kíváncsi leszek magamra. :D Már csak a többiek ajándékait kellene beszereznem. :D Minden évben már január elsején el kezdek készülni az az évi karácsonyra, mégis mindig az utolsó pillanatban szerzek be mindent. Ilyen vagyok. :D

Rokonlátogatásra ruha bekészítve, már csak AZ ÖV kellene. :D

Ma rendeltem a Tchibotól egy sütipecsételősnyomdás izét, remélem nem vitték el az orrom elől, mert miután megrendeltem utána írta ki a rendszer, hogy már elfogyott. De nekem még megjött a visszaigazoló e-mail, reménykedjünk, mert nagyon cuki, nagyon tetszik. :3 Ha sikerül pénteken vagy hétfőn hozzák és fel is avatom egy kis keksszel. :D Még szeretném az IKEA-ból a második szett kiszúrót, mert az első megvan és kiszúrokból sosem elég. Hamarosan kezdődik a diócska szezon~

Kaptam előkarácsonyi ajándéknak egy irtó cuki sapit, le sem lehet imádkozni a fejemről. :D

Kellene még egy cuki, illatos és hatásos kézkrém is. :D Kicsik az igényeim, na. :D

Múlthét szerdán elmentünk Anyuval Éhezők viadala 3-at nézni. Alátámasztom, hogy könyvhű volt, na de UNALMAS! Nem értem miért kellett ketté szedni, persze azt értem, hogy az indokok megvoltak (PÉNZ!PÉNZ!PÉNZ!), de ki az aki ezek után megnézi az utolsót? XD Azért voltak benne jó részek, nem azt mondom, alapjáraton tetszett, de moziban nem nézném meg még egyszer.
Aztán bementünk a csarnokba és megvettük életünk első adventi koszorúját és úgy örültünk neki. :D

Viszont lesz a Hobbit utolsó része a moziban, azt már nagyon várom. Szokásos családi mozizás keretein belül nézzük meg. :D

Rendeltem a Ring Land Fashion-től egy csodás szettet az új kislánynak, aki fogalmam sincs miért időzik annyit ott, amennyit időzik. :D Igazán itthon karácsonyozhatna velem. T_T

Zajlik az életem. S mindjárt Karácsony~ Még 23 nap.

Karácsonyi uszkár *_*

Things I Love Friday

  Things I Love Friday   Nem szoktam ilyet írni, de most írok. Kezdve ezzel a jó kis mixtape-l, nekem nagyon tetszik.   Szombaton találkoztunk Takival és Oldernnel és tök jót beszélgettünk. A héten megérkezett a grail dollom feje. :3 Megrendeltem a karácsonyi ajándékaimat (erről majd írok bővebben karácsony után :D). Néztem Doctor Who-t ismét, Matt Smith~ Már csak egy hét és itt a december. Az év legizgibb hónapja.   Weee~

Blain megérkezett *_*

Hát ez a nap is eljött. Tegnap megérkezett Blain. Két év után velem van. ^^ Készítettem egy kis csomagbontást, de már este volt, szóval elég ramaty képek lettek, de azért csak felrakom őket. :)

Ez az utolsó pedig Momiji hajában, jó-jó neki a szőke, de hozzá próbáltam a többit is, és a vöröset is szereti, még a szürkét megnézem és szerintem szürke haja lesz, nem teljesen szürke, hanem valamilyen szürke, nagyon jó hajakat találtam az ebayen. A szeme is más milyen lesz, ezt most csak ideglenesen raktam be, ne szemtelenkedjen már itt nekem. :D

Vörös szemeket akarok neki, ezért nem pártolom a vörös hajat, marad a szürke, de jól fog kinézni. Már most nagyon jól néz ki. *_* Szexi. S még milyen szexi lesz ha megrendelem majd a testét. :D Az elkövetkező hónapokban sem eszem.

Holnap csinálok még róla képeket. :)
Meg a lányok új pulcsijairól is, amit Taly készített nekünk. ^^

Ezer év

Ez a dal rólunk szól ^^

 

Aznap amikor találkoztunk,

Megfagyott a lélegzetem,

Már kezdettől tudtam,

hogy megtaláltam az otthonom.

Leestem,

De figyeltem, ahogy ott állsz,

Minden kétség,

Hirtelen valahogy eltűnt.

Egy lépéssel közelebb...

Meghaltam mindennap amíg vártam rád,

Drágám, ne félj,

Én szerettelek,

ezer éven át.

Szeretlek még ezer éven át.

Az idő megállt,

Szépsége árad,

Minden lélegzet,

Minden óra ide vezetett.

Egy lépéssel közelebb.

Meghaltam minden nap amíg vártam rád,

Drágám, ne félj,

Én szerettelek,

ezer éven át.

Megmondtam,

Ezer éven át,

Szeretlek még ezer éven át.

S mindvégig hittem, hogy majd megtalállak,

Az idő elhozta a szíved nekem.

Én szeretlek ezer éven át.

Szeretlek még ezer éven át.

Szeretlek még ezer éven át.

GRAIL DOLL *____________*



Linda Kerti képe

 

El sem hiszem, de ma megtörtént. Kirakták a Grail Dollomat eladásra, illetve csak a fejét, de akkor is, és megveszem. *___* S annyira boldog vagyok, még nem örültem így babának. *_* Azt tervezem, hogy Momiji totál ellentéte lesz, a szemszínét még nem találtam ki, de tutira fekete haja lesz. Vagy vörös. Még semmit nem döntöttem el, de már most oda vagyok érte. *___* Ezzel borult minden eddigi tervem, dehát ilyen ez a babás hobbi. XD Azt már tudom biztosan, hogy AoD teste lesz. :)

Összegzés

Mostanában ezt a számot hallgatom nagy erőkkel. A Glee-ben hallottam elöszőr, aztán utána néztem és jééé, még egy Imagine Dragons szám, mostanában nagyon befutottak. Bármilyen számot kezdek el hallgatni utólag mindig kiderül, hogy az egy Imagine Dragons szám volt, már csak nevetni tudok. :D

 

A hétvége tök jó volt. Szombaton Pokémon Phantom Forces Prerealasen voltunk, ahol ugyan nem sikerült jó lapokat bontanom, és majd éhen haltunk, de azért nem volt rossz, szeretem. Legközelebb már tényleg gyűjtök pénzt és én is elindulok. Bár nem tudom mikor lesz az a legközelebb. :D Van egy rahedli kártyánk, szóval akár nem frissen bontós versenyeken is indulhatnánk, ha összeállítanánk egy valamire való paklit. :D S néha játszanánk közösen is. Bár nagyjából már megjegyeztem a szabályokat, sőt, új dolgokat is tanultam.

 

Aztán vasárnap Kreatív Kalendárium Tanfolyamra mentem, amit Via és Gigi tartott. Már azóta szeretnék jelentkezni mióta egyáltalán létezik ilyen, de sohasem sikerült, illetve most mégis. Már egy hónapja hatalmas lázban voltam, hogy megyek és alig vártam a 9.-ét. Éjszaka aludni sem tudtam, folyamatosan az órát néztem, hogy van e már reggel nyolc óra. Aztán eljött és elindultam az Astoria-ra. Mindig is szerettem volna egy filofaxot, és ez remek alkalom volt, hogy vegyek egyet, és még meg is tanuljam használni. Több csomag közül lehetett választani, én a teljes csomagot választottam. Amiben kaptam egy rózsaszín filofaxot (több szín közül lehetett választani), 2015-ös tervező csomagot, fényképtartókat, elválasztólapokat, scrapbook papírokat, matricát, szóval jóval több mindent, mint amire számítottam volna. :) Ráadásul az Éva még meg is lepett minket egy Adventi különszámmal.

Via beszélt nekünk a naptár használatáról, nagyon érdekes információkkal gazdagodtam. Azt hiszem az lehet a gondom, hogy én is mindent rendeltetésszerűen szeretek használni és görcsösen ragaszkodok minden előíráshoz, ettől kellene lélekben megszabadulnom, mert akárhogy is nézem, ez egy lánc. Mindenesetre számomra hasznos volt az előadás, és igyekszem nem görcsösen ragaszkodni az elvárásokhoz.

Aztán Gigi tartott nekünk a scrapbookról egy rögtönzött előadást, az is nagyon jó volt. Már régóta szerettem volna scrapbookozni, hát most egy csomó mindent megtudtam róla és el is készítettem az első oldalamat.

A naptáromat csak 2015-től veszem használatba, addig csinosítgatom és elkészítem az elválasztólapjaimat. Meg beírkálom addig is, hogy miket felejtettem el. :D

 

Azon gondolkodom, hogy szeretnék egy Mácsár Andi ékszert. Mostanában előjött ez a régi mániám. S a Tchibos ruhákba is kezdek újra beleszeretni, jaj nekem. Szeretnék csinosan öltözködni és kábé az egész ruhatáramat át kellene selejteznem. :D Azt hiszem meghagyom addigra, amikor is összeköltözünk és majd rendezek be egy tökéletes gardróbot. Jó lesz. Már alig várom. De a múltkor bezsebeltem a Cin Cin Amica-ban egy hipercuki rózsaszín téli bakancsot. Szeretem. :3

 

Nem hiszem el, hogy hamarosan itt a december. Tökre ki vagyok akadva, hogy eltelt egy év és még nem csináltam semmi hasznosat. De legalább a gyerekeknek vannak téli ruhái, hála Talynak, a kedvenc varrónőmnek. :3

Megvilágosodás :D

Épp most jöttem rá egy nagyon fontos dologra. Nekem a dolgokat ugyan sokáig kell tanulnom, de ha egyszer elsajátítom, akkor nagyon elsajátítom. Van aki egyből ráérez a sütemény készítésre, vagy bármi másra, ezt hívják tehetségnek. S vannak olyanok, mint én, akiknek egy csomó idő kell, mire megtanulnak egy dolgot. Nagyjából négy évvel ezelőtt tettem le nagy nehezen a cukrász vizsgámat, azóta sok mindent készítettem itthon, bejglit legalább 30 darabot. S mostanra jutottam el oda, hogy mérleg nélkül rakom a hozzávalókat, és tökéletes tésztát tudok gyúrni. Eddig soha nem akart összeállni, vagy más gondja volt. De a mostani tökéletes lett. *_* Bár görcsölni sem szabad, meg ragaszkodni a hozzávalókhoz, mert azzal is el lehet rontani. Arra jutottam, hogy mindennek lelke van és ha nem teljes nyugalomban készítem el a dolgokat, akkor nem tudok tökéletes eredményt sem felmutatni. Lehet, hogy a volt matek tanáromnak igaza volt, miszerint olyan vagyok, mint az elefánt, lassan tanulok, és gyorsan felejtek, viszont a másik részében nem is volt igaza. :D Csupán idő kell nekem ahhoz, hogy átérezzem a dolgokat, nekem nem megy csak úgy pikk pakkra, ha stresszelnek, akkor pedig pláne nem. Észrevettem már, hogy a középsuliban a fejembe akarták verni az angolt, de el kellett telnie három évnek legalább ahhoz, hogy arra a szintre jussak, hogy megértem az angolt. Lehet, hogy ehhez hozzájárult az is, hogy sok sorozatot néztem angolul, magyar felirattal és elsajátítottam a szlenget, de itt is igaz, hogy idő kell, hogy felfogjam és leülepedjenek a dolgok. Szóval van még remény, tanulékony vagyok. :D

Sorozatmaniac

Kicsit írok a sorozatokról, amiket épp most nézek, mert már én sem tudom igazán követni. :D

Pretty Little Liars: a 3. évadnál tartok, de nem tudom, hogy folytatom e, mert a főszereplők idiótasága nagyon idegesít, a skizofrén jellemük úgyszintén. S őszintén szólva unalmas is, nem tudom mit akarnak kihozni a sztoriból, de hogy már a 3. évadnál tartunk és néhány információmorzsán kívül nem sikerült semmit sem megtudnom, ez kiakasztó, úgy érzem sehova nem tart a történet, szóval lehet, hogy elkaszálom, pedig szerettem volna szeretni. :(

True Blood: ez volt az első sorozatom, amit úgy igazán elkezdtem nézni, de a 6. évad valamiért nem csúszik le a torkomon, de majd egyszer ráveszem magamat a megnézésére.

How to get away with murder: avagy Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot. Ügyvédes, trükkös, nekem nagyon tetszik. Most indult a sorozat, a 6. résznél tartunk, Gergővel együtt nézzük és mindketten imádjuk, egyenlőre. :D

A férjem védelmében: az első részt néztem meg, nem tudom, hogy folytatni fogom e, mert nekem lassú a sztori, de szintén ügyvédes, szóval adok neki egy esélyt, bár már kijött azt hiszem a 6. évad is, és úgy sem tudnám behozni ezzel a tempóval. :D

Agymenők: szintén Gergővel szoktuk nézni, ha este nem vagyunk hullafáradtak, ami mostanában elég esélytelen. :D Az első évadnál tartunk. XD

Odaát: elkezdtem nézni, az ötödik résznél tartok, de kizárt, hogy behozzam a lemaradásomat, főleg azért mert félek tőle. XD

The Orange is the new black: érdekes a sztori, egy női börtön belső életéről szól, még nem döntöttem el, hogy akarom e nézni, de nagyon esélyes.

Selfie: Imádom. Azt hiszem egy sorozatot kerestem, amit imádhatok és betöltheti ezt a rettenetes űrt amit azóta érzek, hogy befejeztem a Szex és New Yorkot, mert az összes hibájával együtt az a tökéletes sorozat volt. A Selfie vicces, rövid részekkel, egy telefonfüggő csajról szól, akinek közeli kapcsolata van az instagrammal meg a facebookal, és a mobiljával. Magyarán a mai helyzetet mutatja be poénosan. Sajnos még csak 4 része van kint magyar felirattal, és mindjárt befejezem. T_T

Azt hiszem ennyi sorozatot nézek jelen pillanatban, most látom csak, hogy a Szex és New york helyén tátongó lyuk mekkora. De legalább egy csomó dolgot megismerek. Például eddig utáltam az ügyvédes sorozatokat, de mióta elkezdtük a Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot rajongok értük.

Már nagyon várom a hétvégét, szombaton Pokémon Phantom Forces Prerelease lesz, amin még nem tudom, hogy induljak e, vagy csak szemlélődjek, mint a múltkor. Az is izgalmas volt.

Vasárnap pedig megyek a Kreatív Kalendárium Tanfolyamra, amit Via tart, az urban:eve szerkesztője, és Brigitta, a scrapbook.hu szerkesztője és már alig várom. *_* Azóta próbálok rá jelentkezni amióta elkezdődött, de még nem sikerült. Azonban a novembei alkalmat sikerült elcsípnem, fogok róla írni a másik blogomban, vagy itt. Még nem döntöttem el, hogy pontosan mit is kellene tennem ezzel a blogos dologgal. :D

Utána elmegyek Takit látogatni Démonnal vagy nélküle. XD Viszek a kutyának valami jutalomfalatot, nehogy széttépjen.

2014. 10. 11. Eljegyzési buli képek :3

Ez egy totál random kép, csak úgy beraktam, krumpliztunk Démonnal :D

 

Smink

 

Koordi, megtaláltam a rózsaszín cipőmet~

 

Gyűrű és manikűr :3 Avagy mutogatom a csodálatos nude körömlakkomat :D

 

Össznépi fotó :D Itt már távozóban voltunk...

 

Anyu :)

 

Apu :)

Ajándékok, amin kicsit meglepődtem, mennyi mindent kaptunk :3 A Keresztmamámtól kapott könyvecske kimaradt :(

 

Cuki bögre benne cuki bogyókkal és bagollyal~

 

Gyönyörűséges tükör~

 

Virágcsokor :3

 

Én :D

 

Jegyespár :3 Nem tudtunk összehozni egy normális fényképet XD

 

S utoljára a nagyon fincsi kókusz-csokitorta :3

Mélázok...

Anyu ma rákérdezett, hogy idén hol töltöm a karácsonyt és eszembe jutott, hogy ha minden jól megy, akkor jövőre már együtt töltjük a karácsonyt a közös lakásunkban. De nem akarom elkiabálni. Mindenesetre az ideit még otthon töltöm Anyuékkal.

Nagyon izgalmasnak ígérkezik, ha elköltözök, egy csomó tervem van arra az időre. Például saját lolita vlogot szeretnék, kiskutyát (pomerániai törpespicc~), nyuszit örökbefogadni, írogatni háztartási tippeket a lolis blogomba, ééés egy saját virágos, loli köténykét. :D Az IKEA-ban lehet kapni, már ki is néztem, az az álom köténykém és meg is akarom venni, mert ki tudja talán addigra már nem lesz. :D

S akkor már a hozzáillő konyharuha készletet is, hogy passzoljon. :D

Így aztán tavaszra munkát kell találnom, hogy minden klappoljon és terv szerint tudjunk költözni. Már nagyon izgulok. Vajon jó háziasszony leszek? Be fogjuk tudni osztani a pénzt? Most elgondolom, ahogy egy világ szurkol nekem - nekem, aki már 15 éves kora óta el akar költözni és saját háztartást vezetni -, hogy sikerüljön az álmom és minden rendben menjen. Tudom, hogy nem így van, de azért jó elképzelni. XD Mintha egy filmben lennék...

Addigra mondjuk nem ártana a saját kis vállalkozásomat sem elindítani, ki tudja, hátha, még minden lehetek. :D Elvégre a céljaimat majdnem mind elértem, boldog vagyok és mennyasszony, ráadásul Életem Szerelme fog feleségül venni. *_* Akivel ráadásul együtt fogok lakni és tökéletes életem van/lesz. De azért mégiscsak szorongok és drukkolok, hogy minden sikerüljön... Ganbatte Ichi-chan! Már nincs messze a cél!

Tök furcsa, hogy végig néztem mind a hat évad Szex és New Yorkot. Tetszik, egy csodálatos, kerek, összetett sztorija van, néha vicces, néha szomorú, akárcsak az élet. A végső párokkal is megvagyok elégedve, a Smith&Samantha páros és a Henry&Charlotte kombó a kedvencem. Carrie-t sosem szerettem, mindig is egy hisztis libának tartottam, Mirandát tisztelem, de nem tartozik a kedvenceim közé. Charlotte volt az abszolút kedvencem, mert olyan, mint én, mindig is azt tartotta szem előtt, hogy megtalálja élete szerelmét, összeházasodjon vele és gyerekeik legyenek, és sosem tévesztette ezt szem elől, bármilyen csalódást okozott neki az élet. Az, hogy megtalálta Henryt olyan örömmel töltött el engem is, mert ők nagyon összeillenek még úgy is, hogy Henrynek azért vannak fura dolgai, de Charlotte igyekszik tapintatosan megnevelni.

Carrie-t sosem értettem, mindig is egy rendes, aranyos srác után sírt, de nem volt jó neki Aidan, aki bármit megtett volna érte. Nem titok, hogy Aidan volt a kedvencem az összes pasija közül és utálom Biget. :D Nem tetszik, hogy végül vele jött össze. De ez az ő története, nem az enyém.

Mennyivel szimpatikusabb volt mondjuk a fiatal Carrie sztorija, bár most, hogy megnéztem a régit is rájöttem, hogy a kettő közötti hasonlóság egyenlő a nullával. Például Carrie elöszőr egy tornateremben feküdt le valami random pasival és nem egy íróval, s korántsem volt tökéletes neki. Aztán az apja, Carrie apja elhagyta őket kiskorában, az Anyjával nőtt fel. Valószínűleg ezért is apa komplexusos. A barátnőiről egy árva szó sincs, mivel nem New Yorkban játszódik a történet (Carrie jóval idősebb korában kerül New Yorkba), és az egész egy totál más sztori, de nem baj, azért szeretem. S mindezzel együtt a fiatal Carrie szimpatikusabb volt nekem, bár már ott is egy hisztis nő volt, de akkor is. :D Ott sem ő volt a kedvencem, hanem Maggie, de ha választanom kellene a mostani Carrie és a régi között, akkor a régit választanám, mármint a fiatalabb verziót.

Ja, ez csak ilyen random Szex és New York kritika volt, mert már a finisben vagyok, még pár rész és befejezem. :D

Eljegyzési parti YukIchi módra :D

Úgy döntöttem, hogy képek híjján elöszőr megírom a szövegelős verziót és majd később beszúrom a képeket, noha nincs sok.

Háát ööö, hol is kezdjem. Július 20.-án volt az eljegyzés és a nagy családi hepajt már augusztusban-szeptemberben megszerettük volna tartani, csak mindig közbe jött valami. Így kitolódott a dátum október 11.-re. Már régen eldöntöttük, hogy a Trófea Grillbe fogunk menni, mert ott sokfélét meg lehet kóstolni és nem jövünk ki drágábban a dologból, mintha egy átlagos étterembe mennénk.

10-en voltunk, így már jóval két héttel előre lefoglaltam az asztalunkat. Előleget is kellett befizetnem (a Trófeában 9 ember fölött kérnek 30% előleget), be is mentem és elintéztem, nagyon kedvesek voltak, mindent elmondtak, mini szerződést írtunk, számlát kaptam, és még egy tortával is megleptek minket.

Így aztán szombaton, fél háromkor találkoztunk a családdal a Trófeánál. Voltak kisebb fent akadások, mert pont aznap volt a nagy sparos futás és autóval elég nehéz volt közlekedni. De végül mindenki rendben megérkezett, és elkezdtük a nagy evést. :D

Közben meg persze bemutatkoztunk egymásnak, meg ilyesmi, de jó volt. Mi Anyuékkal ugye előbb beültünk és a pincérnek az volt az első dolga, hogy megkérdezte Anyutól, hogy hány éves vagyok. XD Loliban voltam, gondolom látszottam vagy 5-nek a hatalmas vigyorral a képemen. :D De Anyu megnyugtatta, hogy már 26 vagyok. Azért kíváncsi leszek, hogy mikor érem el azt a kort, hogy már kinézek 18-nak. :D De egy lolita sosem öregszik és én ezt be is bizonyítom.

Pezsgővel és koccintással kezdtünk, aztán Gergő körtelevet vedelt, én pedig eperlevet, de valami töménytelen mennyiségben. A végére el is fogyott a hideg eperlevük.

Én az étkezést részemről egy kis sushival, tatár beefsteakkel, pástétommal, sajtokkal, salátákkal kezdtem. Aztán áttértem a meleg ételekre, burgundi szarvast, hortobágyi palacsintát, polentát, sushit ettem. Majd a grill pult felé vettem az irányt, itt kaptam tintahalat, garnélarákot, polipot, cápát, sajtot és mellé köretnek raktam még egy kis tatárbeefsteaket és sushit. Ezekből sosem elég. Bár csak kétféle sushi volt, lazacos, húsis-uborkás nekem nagyon ízlett. Általában a sushival lakok jól, mert nem bírom visszafogni magamat. :D

Utoljára a süteményeket hagytam. Mindegyikből vettem egyet-egyet, biztos, ami biztos, de ami nagyon finom volt és amiért végül visszamentem az a gesztenyegolyó és a mézeskrémes volt. Ekkor már nagyon nem fért belém semmi, s ezután érkezett a torta (kókuszos-csokis) tűzijátékkal a tetején. Nagyon szép volt, esküvői zene szólt alatta, szóval megvolt az eljegyzéses disneylandünk. Gergő is végigkóstolta az összes vadételt és utána halakat evett. Sajnos minket nem kell félteni ha evésről van szó. :D

A tortát végül becsomagoltattuk, hazavittük és másnap megettük. Nagyon kézségesek voltak, rögtön kérdezték tőlünk, hogy becsomagolhatják e. A torta is nagyon finom volt, nem egy tipikus száraz kókusztorta, hanem egy kellemes, szaftos, csokival átitatott verzió.

Nagyon meg voltunk elégedve a Trófeával (ugye én már másodszor voltam), én abszolút ajánlom, ha az ember lánya olyan helyet keres, ahol sokfélét meg lehet kóstolni, és kedves a személyzet. Itt mindenki talál kedvére valót, nincs az, hogy valaki éhen marad. Az üdítők és néhány alkoholos ital is benne van az árban, szóval így nagyon megéri. Nekünk nagyon tetszett. S végül az eljegyzés is jól sikerült. Bár a feszülő has a nap végén nem hiányzott, meg a ma reggeli sokk, hogy nem jön rám a gatya, ami mindig is rám jött, de majd most koplalok pár napig. :D

Rég írtam...

Ez a hét nagyon jó volt, egy csomó minden történt velem. Szorgosan járok dolgozni és mellette még arra is jut időm, hogy délelőttönként összeüljünk Talyval. Múlthéten három szabadnapom volt, péntek este elmentünk megvenni a Fantasy Life-ot és azza is játsszunk most, de közben meg egy csomó tanulnivalóm van, és izgulok a Valutapénztáros vizsga miatt. De közben meg eszembe jutott, hogy még egyszer neki futok a Hívj be! című nagyszerű vámpírsztorinak, mert anno beletört a bicskám, és nem sikerült végig olvasnom. Most az elejéről kezdtem és nagyon tetszik. A végefele befognak durvulni a dolgok, de nem baj, kibírom és most végigolvasom.

Ezen a héten újrahúztuk Talyval Willt, kétszer is, de még mindig laza. Azt hiszem nem tud szoros maradni, de nem baj, én rongybabának is nagyon szeretem. Valójában rá kellett jönnöm, hogy mindegyik lányomat nagyon szeretem, mert egy darabig konkrétan rájuk sem tudtam nézni. Szegény Dorothy például hetekig ott porosodott a szekrény tetején, Will meg szét volt szedve. Bonbont rejtegetem, meg amúgy sem volt kedvem foglalkozni vele, ezért bedugtam a ruháim közé a fiókba. Aztán átmentem ugye Talyhoz egyik nap, hogy újra húzzuk Willt, és ott hagytam mind a három lányomat. Már amikor kiléptem az ajtón akkor is elfogott valami rossz érzés, valami olyasmi, hogy mégis milyen anya vagyok én, hogy ott hagyom őket másnál, még akkor is, ha Ayuval meg Yue-val lehetnek közben. Taly rápróbált Dorothyra egy fekete parókát, foglalkozott velük, én meg csütörtökön visszamentem és szó szerint bekattantak az anyai ösztöneim. Taly felajánlotta ugyan, hogy még vigyáz egy kicsit rájuk, de hiányoztak, ezért elhoztam őket. Most elkezdtem foglalkozni velük újra, Dorothyt jobban szeretem fekete hajjal, mint valaha. Nagyon egymásra találtak Ayuval, aminek örülök, mert Ayu is boldogabbnak tűnik attól, hogy Dorothy vele lehet és ez fordítva is igaz, mindkét lány csak úgy ragyog. Közben ma fotóztunk és eszembe jutott, hogy Will most lesz egy éves. Kellene neki valami ajcsi... Ha úgy marad még pénzem akkor kap egy vagy több ruhát ajándékba, de közben pedig a jövendőbeli lányomnak is meg kellene vennem a zoknit, meg a bugyit, amik alapdarabok. Olyan régen nem írtam blogot, hogy nem is említettem még, hogy nem bírtam magammal és az akció lejárta előtt két nappal befizettem Alicenál 30%-ot egy új cég a Legend Doll egyik YOSD-re. Nagyon aranyos kislány és Dorothynak szerettem volna egy pajtást, de nekem nem lesz több babám. Még Kiara meg Momiji megkapja a testét, mert megérdemlik és azt hiszem ennyivel le is tudtam a családalapítást. Két év alatt hat baba és nem tudom tartani a tempót, se pénzben, sem máshogy. Arról nem is beszélve, hogy vannak hullámvölgyeim, amikor semmi kedvem a babáimmal foglalkozni, s ilyenkor mindig másikuk vídit fel.

Ezen a héten érkezett a Pixibox szülinapi kiadása. Megkérdeztem Liát, hogy szeretne e, és végül is igen, meg én is, úgyhogy mindkettőnknek lesz pixiboxa. :3 Szerdán korábban bejöttem, hogy gyorsan tudjak venni magunknak és sikerült is, elég gyors voltam, de konkrétan 15 perc alatt el is fogyott a bővített számú dobozka. A minap éppen azt fejtegettem a Gergőnek, hogy az ember azt hinné, hogy a Pixibox milyen aranyos dolog, meglepetés csomag lányoknak, igazán cuki. De nem, mert ez valójában egy véres leszámolás terepe, ahol a nők egymást tapossák és ölik azért, hogy megkaparintsanak egyet. Ez nem egyedi dolog, a nők évezredek óta vetélkednek egymással és utána szeretik megosztani a nagy világgal, hogy ők győztek. Attól tartok, hogy bennem is megvan a mindenféle után vágyni és szerezni akarás, túlságosan is, így aztán azon leszek, hogy mostantól visszafogjak a költségeimen egy keveset. Egy év múlva össze szeretnénk költözködni és sok pénz fog kelleni, hogy berendezzük a lakást, eltudjuk tartani magunkat. Munkát kell találnom, hogy minden hónapban fizetni tudjuk a számlákat meg ilyesmi, ezért nem adhatom fel, mert tényleg szeretném az életemet a Gergővel leélni a saját kis vackunkban.

Valójában sokat gondolkoztam a héten, magamban sok mindent boncolgatok, fejtegetek, és mindent le kellene írnom, mert néha vannak jó témáim is...

Where is my mind?

Becsapós. Egyszer már volt egy ilyen bejegyzés. De akkor nem raktam be a hozzátartozó számot. A Sucker Punch egy zseniális film, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Képek

 Megérkezett a ruhám~ Dreamdress, heppi~

Azt hiszem én vagyok a legboldogabb lány a világon.

Leírtam, legyen mire emlékeznem a borongósabb napokon. :D

Gyűrű~

 Fürdőruha és jó rám és még jól is áll, többet nem kívánhatok~

S Életem értelme, a kis Pumukli~ Annyira cuki, hogy belehalok *_*

Mennyasszony lettem - 2014. 07. 20.

Tegnap a Gergő elvitt a Budai Várba és fogalmam sem volt, hogy mit akar, ezért végignyafogtam az utat. Tegnapelőtt voltunk két évesek, ezért azt gondoltam, hogy lesz fent valami nagyon menő kiállítás, amire meglepiből el szeretne vinni. Nagy nehezen felmásztunk a negyven fokban, majd szomjan haltam. Először tényleg azt hittem, hogy a mostani kiállításra fogunk menni, de aztán átmentünk a szökőkúthoz és behúzodtunk az árnyékba. Megkérdezte, hogy hozzá megyek e feleségül  és azt hittem csak viccel, de igent mondtam. Aztán a táskájából előhúzott egy gyűrűt, letérdelt (najó, kis unszolásra :D) és megkérte a kezemet. Úgy örültem neki, hogy hirtelen azt sem tudtam mit mondjak. :D A nyakába ugrottam, meg csókolgattam és igent mondtam.

Még ebben az a része az izgi, hogy úgy voltam vele, hogy előbb a gyűrűket fogjuk megcsináltatni (mert úgy terveztük, hogy mindkettőnknek lesz gyűrűje (mondjuk lesz is)), és csak aztán kerül sor az eljegyzésre, de kaptam egy gyönyörű tünde gyűrűt. *_* Nagyon örülök, imádom és szivárványos a napfényben. Csodálatos.

Ezután tudattuk a nagy hírt a családdal, üldögéltünk és piáltunk a KFC-ben, aztán random összefutottunk Démonnal, mert már hetek óta nem láttam és pont ezen a napon tök véletlenül ő is a Westendben lófrált. :D Ez jellemző rá.

Aztán hatkor találkoztunk Bálinttal, Liával, Benével és elmentünk a Nagyi palacsintázójába. Bálint volt olyan kedves és meghívott minket eme neves eseményen. Én füstöltsonkás-besameles rántott palacsintát ettem tartármártással és isteni finom volt. Érdemes ott megkóstolni a sós palacsintákat is ha éhes az ember, mert nagyon laktatóak. Aztán benyomtam egy mogyorókrémes-banános palit is, mellé pedig málnás limonádét ittam. Nagyon fincsi volt. :3

Nagyon boldog vagyok, hogy hátralévő időmet Életem Párjával élhetem Együtt, boldogságban, szeretetben. :)

Gyűrűm, ami rosszul látszik :D

 Két kalappal...

A boldog jegyespár :3

 Fincsi palacsinta *_*

 Felkerült a poszterem is a szobám sarkába *_*

S a LOLság :D Ekkora dobozban küldték a 8 mm-es szemeimet, kínaiak... :D

Még mindig... :3

Szél támad

Tegnap sikerült végre eljutni a moziba és megnézni Hayao Miyazaki legújabb filmjét, a Szél támad címűt. Nagyon mély benyomást tett rám ez a film, csodálatos volt, élveztem minden egyes másodpercét. A mester végre valóban egy tökéletes filmet alkotott, és ezt úgy jelenthetem ki, hogy a többi filmjét is imádtam.

A film egy repülőgéptervező életét meséli el, aki valós személy volt, Horikoshi Jiro-nak hívták. Ő tervezte meg a Zero vadászrepülőt. Engem alapvetően nem érdekelnek a repülőgépek ezért kissé vegyes érzelmekkel ültem be a moziba, hogy na most Miyazaki kiélheti a jármű mániáját és biztos uncsi lesz számomra. De aztán mégsem!

Külön fokozta az izgalmamat, hogy a film kezdése után pár perccel bejött egy nagyon idős néni (négyen voltunk a moziban) és leült mellénk. Tiszta Sophie volt. Aranyos volt, végig figyeltem a film alatt, őt is nagyon meghatótta a történet, a film végén én már zokogtam.

Igazán mesteri szimbolúm rendszerrel rendelkezik a film. Kiinduló mondanivalója ugyebár "Feltámad a szél, meg kell próbálni élni!" s az egész film ebben a hangulatban hömpölyög tovább. Bár sok minden szörnyűséggel kell szembenéznie a fiatal repülőtervezőnek (földrengés, tűzvész, gazdasági világválság, világháború, tuberkolózis), ennek ellenére álmaiban megjelenő Capronije végig bíztatja, hogy éljen. Valójában mindenki Miyazaki film főmotívuma az élni akarás, s hogy mennyire fontos, hogy úgy éljük a napjainkat, hiszen minden nap egy ajándék.

Tetszett az is, hogy a háború szörnyűségeit úgy mesélik el, hogy közben egy darab háborús jelenetet sem látunk. A repülőgépek a főszimbolúm elemek ehhez, amelyeknek emberi "zörejeik" vannak. Rajtuk keresztül mesélik el, hogy mennyire szörnyű, hogy azt a csodát, amit az emberi kéz alkot gyilkológépekké kell tenniük. Jiro a film végén szomorúan mondja, hogy egy sem jött vissza a repülőgépeiből, amivel tulajdonképpen azt szeretné mondani, hogy az emberek közül akik a háborúba mentek egy sem jött vissza.

Jiro szerelmi szálon sem túl szerencsés. Bár Miyazaki most egy csodálatos szerelmi drámát hozott össze (olyat, amit már a Chihiro óta várok) a tragikus végifejlett előre látható. S itt tört el nekem  a mécses, mert Jiro és Naoko olyanok, mint a Gergő és én. S olyan szörnyű volt látni, hogy elválasztják őket egymástól.

Arai Yumi énekelte a film főcímdalát a végén, annyira szép! *_*